A tisztán látás szakértő blogja

A szem jelzései

hogy megértsük a beszélgető partnerünk ki nem mondott gondolatait, jelzéseit

2017. január 04. - Császár Helga

img_3145.JPG

(Modell: Mádai Viven https://www.facebook.com/madaivivien/, fotó: http://stiler.blog.hu/ https://m.facebook.com/touset.media/)

A közelmúltban elkezdtem foglalkozni a testbeszéddel is, hogy segítsem mindennapjaimban jobban megérteni az embereket. Meglepődve olvastam arról, hogy mi mindenre tudunk következtetni a szem jelzéseiből.

Megosztom veletek a számomra legérdekesebb frissen szerzett tudásomat.

A szemkontaktus szabályozza a beszélgetést, tükrözi a rangsort („Lenéz engem”), fölkelti a hazugság gyanúját („Mondd a szemembe!”)

A szemre, a tekintetre, a pillantásra számtalan nyelvi fordulat utal: „felcsillan a szeme”, „szikrázik a szeme”, „a szeme sem áll jól”, „megbabonáz a pillantása”, „szinte felfal a tekintetével”… Amikor ezekhez a fordulatokhoz folyamodunk, tudtunkon kívül az illető pupillájának nagyságát, és a nézése mikéntjét írjuk le.

A kommunikációs eszközök közül a szem a leghitelesebb, mivel elhelyezkedése központi helyen van, ezen kívül a legőszintébb is, hiszen a pupilla méret független az akartunktól. Tudtad, hogy ha izgalom fog el bennünket, akkor a szembogarunk akár a négyszeresére is kitágulhat? Ha pedig dühösek vagyunk, képes pici fekete ponttá szűkülni – innen a mondás, hogy „szúrós a tekintete”. Amikor a szerelmesek egymás szemébe néznek, tudat alatt, de egyben ösztönösen a táguló pupillákat keresik.

Még egy érdekesség: az ember az egyetlen főemlős, akinek van szemfehérjére! A szemfehérje is egy kommunikációs eszköz, általa tudjuk, hogy milyen irányba néz az illető. Ez pedig azért fontos, mert a nézés iránya az ember lelkiállapotának függvénye.

Jó tudni, hogy a hosszas egymás szemébe nézés bensőséges érzelmeket kelt. Ha valaki kitartóan szemez velünk, vagyis a megszokott idő kétharmadánál is hosszabb ideig néz a szemünkbe, annak két oka lehet: érdekesnek, vonzónak talál (ilyenkor tág a pupilla), vagy ellenséges érzelmeket táplál velünk szemben (ekkor összeszűkül a pupillája). Az oldalpillantás többféle jelentést hordozhat: érdeklődést, bizonytalanságot, ellenséges érzéseket, attól függően, milyen gesztusegyüttesben fordul elő. A szemmozgás elárulja, hogy mire koncentrál az agy. Pontosabban azt, hogy egy látott, hallott, szaglási, íz-, tapintási élményt idéz-e fel éppen. Egyszerű megfogalmazásban arról van szó, hogy amikor a látottakra emlékezünk, fölfelé mozdul a szemünk. Amikor a hallási élményekre, akkor oldalra, s a fejünket is megdöntjük, mintha fülelnénk. Aki érzéseket, érzelmeket idéz fel, az jobbra lefelé néz, aki gondolatban beszél, az meg balra lefelé. Ha valaki feszült, vagy hazudik, a pislogás szűrősége drámaian megnövekedhet. Elnyújtott pislogás, a szem két-három másodpercig, vagy tovább csukva marad, azt jelzi, hogy kiakarja zárni az agy a beszélgetőpartnert. A fölényes ember ehhez még hátra is dől. Ha valakinek ide-oda jár a szeme, azt jelenti, hogy a menekülő utat keresi. Ezt megtapasztalhatjuk, ha egy különösen unalmas emberrel hoz össze minket a sors. Keressük, hogy hova menekülhetünk.

Ezenkívül még sok érdekesebbnél-érdekesebb dolgokat árul el rólunk a szemünk. Figyeljünk jelzéseire, és arra, hogy az éles látásunkkal jobban tudjuk a beszélgető partnerünk jelzéseit is megérteni.

A cikkhez kapcsolódó fotógaléria a fenti képre kattintva nyílik meg. Szerintem érdemes megnézegetni! 

A bejegyzés trackback címe:

http://optika.blog.hu/api/trackback/id/tr4612097867

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.